Politikaelméleti paradigmák = The Paradigms of Political Theory

A kutatás kiindulópontjául az az általánosan osztott feltételezés szolgált, hogy a huszadik század végén új korszak köszöntött be az európai demokráciák történetében; van itt tehát valami radikálisan új, ami értelmezést kíván. A kutatás előfeltevése, hogy a modern demokrácia, illetve demokráciák természete megérthetetlen a politikai tudás mibenlétére feltett kérdés nélkül. De, hogy mi is lenne az a bizonyos „politikai” és az ehhez kapcsolódó tudás, abban viszont már egyáltalán nincs egyetértés. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, elkülönítse és értelmezze azokat a politikaelméleti paradigmákat, amelyek a politikai tudás mibenlétére irányuló kérdéseket a modern demokráciák megértésének a szándékához kapcsolják. Az így vizsgált „politikaelméletet” a kutatás egyfelől szűken fogta fel, amennyiben a kormányzás, a politikai vezetés és az állam kulcsfogalmaira összpontosított, másfelől tág teret is nyitott a lehetséges paradigmáknak, mivel azokat a koncepciókat is vizsgálat tárgyává tette, amelyek a politika természetének realista megközelítésével szemben éppenséggel az állam és kormányzás jelenségének szkeptikus vagy éppen depolitizáló szándékával lépnek fel. A kutatás egyúttal a modern demokráciák és a politikai tudás összefüggéseit hangsúlyozva a vizsgált kérdéseket az univerzalizmus-partikularizmus vita tengelyében is elhelyezte, elsősorban a politikai tudás civilizációkhoz való kötöttségére, valamint egyugyanazon nézetrendszeren belüli eltérő előfeltevésekre, illetve következetésekre irányítva a figyelmet. | The starting point of the research would be the widely shared notion that at the end of the 20th century a new era in the history of European democracies began; something radically different that demands interpretation. The pre-supposition of the research would be that the nature of modern democracy, or democracies, cannot be understood without questioning the nature of political knowledge. On the other hand, there is absolutely no consensus on what we should mean by “the political,” and knowledge related to it. The aim of the research would be to explore, isolate, and interpret paradigms in political theory which connect questions related to the nature of political knowledge to the intention to understand modern democracies. The research conceived the examined “political theory” in a scaled down frame as it focused only on the key concepts of governance and political leadership, but on the other hand, it opened the possible paradigms up as well, because it investigated the concepts that are inclined to depolitise and question the phenomenon of the sate and governance instead of applying the realistic approach to politics. At the same time, by emphasizing the interrelationships between modern democracies and political knowledge, my research placed the examined issues in the axis of universalist-particularistic discussion, and primarily drove the attention to the civilisational dependence of political knowledge, also to the differing premises and consequences of the same system of view

Hybrid position and force control algorithm expansion of a robot control system

At the Technical University of Budapest within the scope of a project supported by the Hungarian Research Fund (OTKA, grant No. T029072) an experimental robot control system has been developed. Last year a new component, a six-axis force/torque sensor and the related control unit were added to the system, allowing to implement the hybrid position and force control algorithm. The purpose of this study is to describe the new hardware component and its tasks within the control system. The paper presents an overview of the control algorithm and summarises the architecture of the experimental robot control and the force/torque sensor systems. Then the architecture of the hardware designed and its computing task are outlined. Finally, estimation for the cycle time required by the calculations is given

Dowker-type theorems for hyperconvex discs

A hyperconvex disc of radius r is a planar set with nonempty interior that is the intersection of closed circular discs of radius r . A convex disc-polygon of radius r is a set with nonempty interior that is the intersection of a finite number of closed circular discs of radius r . We prove that the maximum area and perimeter of convex disc- n -gons of radius r contained in a hyperconvex disc of radius r are concave functions of n , and the minimum area and perimeter of disc- n -gons of radius r containing a hyperconvex disc of radius r are convex functions of n . We also consider hyperbolic and spherical versions of these statements

Diszkrét geometria és geometriai algebra = Discrete geometry and geometric algebra

Nagy G. olyan geometriai struktúrákat vizsgált, melyek Moufang-féle és Bol-féle egységelemes kvázicsoportokkal (loopokkal) koordinátázhatóak. a) Kis Frattini 2-loopok, azaz melyeknél L/A elemi Abel 2-csoport valamely 2-rendű A normális részloopra. A Bol-esetben explicit formulát, a Moufang-esetben új globális konstrukciót adott. b) Moufang-féle p-loopok, p>3. Ilyen loopokra korábban nagyon kevés példa volt ismert. Nagy G. M. Valsecchivel fontos azonosságokat talált nilpotens Moufang-loopokra és egy általános új konstrukciót talált, továbbá osztályozták a p^5 (p>3) rendű Moufang-loopokat is. c) Kis Moufang- és Bol-loopok osztályozása, a P. Vojtechovsky-val közösen készített komputeralgebrai programcsomag felhasználásával. Fodor F. megtalálta 13 és 14 egybevágó kör körbe való legsűrűbb elhelyezéseit. Ambrus G.-vel közösen Fodor F. új alsó korlátot bizonyított 3-dimenziós egységgömb elhelyezésekbeli Voronoi cellák felszínére. T. Bisztriczkyvel és D. Oliverosszal közösen Fodor F. bebizonyította, hogy ha egy páronként diszjunkt körökből álló rendszerben minden 4-elemű részhalmaznak van transzverzálisa, akkor van olyan egyenes, ami legfeljebb egy kivételével a rendszer minden elemét metszi. Ambrus G.-vel és Bezdek A.-val közösen Fodor F. megmutatta, hogy ha egy n-dimenziós egységgömbökből álló rendszerben, ahol a középpontok távolsága legalább 3.6955..., minden n^2-elemű részhalmaznak van transzverzálisa, akkor az egész rendszernek is van transzverzálisa. Fodor F. W. Kuperberggel és T. Bisztriczkyvel közösen ""Discrete Geometry"" című konferenciakötetet szerkesztett. | G. Nagy studied geometric structures which can be coordinatized by Moufang and Bol loops. a) Small Frattini 2-loops are loops L with a normal subloop A of order 2 such that L/A is an elementary Abelian 2-group. Nagy gave an explicit formula in the Bol case and a new global construction in the Moufang case. b) Moufang p-loops with p>3. Before, there were not many examples known for such loops. Together with M. Valsecchi, G. Nagy found some important identities for this class of loops. Using these, they gave a very general new construction and classified all Moufang loops of order p^5 for p>3. c) Jointly with P. Vojtechovsky, G. Nagy wrote a computer algebra package for loops. They used this package to classify small Moufang and Bol loops. F. Fodor found the densest packings of 13 and 14 congruent circles in a circle. Jointly with G. Ambrus, F. Fodor proved a new lower bound for the surface area of Voronoi polyhedra in 3-dimensional unit ball packings. With T. Bisztriczky and D. Oliveros, F. Fodor proved that if in a family of pairwise disjoint unit disks every 4-membered subfamily has a transversal line, then there is a line that intersects all members of the family with the possible exception of at most one. Jointly with G. Ambrus and A. Bezdek, F. Fodor showed that if in a family of n-dimensional unit balls in which the centres of the balls are at least 3.6955... apart every n^2-membered subfamily has a transversal, then the whole family has a transversal. F. Fodor co-edited a conference proceedings volume ""Discrete Geometry"" with T. Bisztriczky and W. Kuperberg